Magyarverés Csíkszeredában?

Ezt a székelyhon.ro egy cikkhez írtam kommentnek:

Érdekes olvasmány a hozzászólásokat olvasni. Mi tűnik ki belőlük? A jó székely szűklátókörüség. A hozzászólók 90% vagyis a “naaaagy magyarok” középiskolás gyerekek lehetnek, akik még anyuka szárnyai alatt vannak és nyáron azért melóznak, hogy legyen pénz kirajzolni a hullámos vonalakat az úton hazafelé. Emberek kicsit nézzünk szét és nézzük meg azt, hogy máshol azért veri meg a magyar a magyar, mert mondjuk hosszú a haja vagy pirszingje van. Az hogy valaki magyar is egy ok, amiért bele kötnek az emberbe. Igen nem kéne, ok legyen, de az se, hogy mondjuk valakinek hosszú a haja, de mégis sok helyt meg vernek vagy beléd kötnek ilyen okok miatt. Itt mindenki magyarkodik jobbra, s balra s mikor oda kerül, hogy nagybetűs élet, munka és család akkor mehet, mindenki a nagy magyar mell veregetessél a sutuba mert abból nem lehet megélni. Magyarországon büdös román Romániába pedig mocsok magyar vagy. A lényeg emberek, hogy hiába állunk ki és mutassuk meg, hogy kik vagyunk mi, mert nem lesz abból semmi, elárulok egy titkot…. Ők többen vannak… Aki pedig utálja a rendőröket meg a katonákat meg bla bla és szeret harcolni, mint a 64 esek, akkor mennyen katonának… ingyen suli kaja szálás és utána biztos munkahely és 100%, hogy magyar vidéken, mert oda nem akarnak jönni a románok és akkor lesz magyar rendőr és katona, aki a magyarokat védje és törvényes keretek közt. A másik meg, hogyha annyira utál minden román minden magyart, akkor bukaresti románok miért éneklik azt, hogy “az a szep az a szep, akinek a szeme kek” nem tudom, biztos azt hiszik, hogy valami magyar gyűlölő szöveg van bene. A másik, szerintem, amelyik román magyart ver ugyanolyan ócska, mint az a magyar, aki románt ver, mert románul beszél.

Reklámok

Egyetem látogatás

A tegnap, szombaton egyetemlátogatáson voltak a salamonos és a szakis diákok. A kirándulás célja az volt, hogy meg ismertessék az egyetemet és annak működését valamint a magyarul tanulás fontosságára tértek ki. A kirándulás nagyon szét és jó volt, valamint ingyenes.

Elmondom az én élményeim is, kicsit az én szemszögemből. Első szembetűnő dolog, ami nekem nagyon tetszet, a fogadó bizottság volt. Mindenki mosolyogva várt minket és nagyon örültek, hogy jöttünk. Amikor beérkezet a nép a nagy amfiteátrumba mindenkit egy kis szett várta őt, ami tartalmazott egy írószert, egy noteszt és egy vastag tájékoztatót az egyetemről, persze e tárgyak mindegyikén meg található volt a logó, a név, meg ami kell. A PR referens köszöntője után az aldékán mutatta be az egyetemet majd egy prof tartott előadást, hogy miért éri meg magyarul tanulni. Ez volt az a pillanat, amikor éreztem, hogy felállok, és ki megyek. Azt az agymosást, amit ott végbe vitt az öreg… Nagyon jó előadó volt, le a kalappal, a tartalom is nagyon jó volt ezért is volt, hogy az emberek nem a lényeget nézték, hanem az előadást. Sok ember mosolyogva nézet mikor mentünk ki az előadásról pedig olyan volt, mint azok a tele shop reklámok csak azokról tudjuk, hogy hülység s alapból nem vesszük be a dumát.

A nap többi része számomra tetszet, első sorban, ami meg fogott a diákok munkája volt és mennyit dolgoztak, hogy nekünk jó legyen.  Kötetlen beszélgetések, workshopok és történetek fűszerezték a napunkat.

A résztvevők közül ismét elő jött a jó kis gyergyóizmus….  Mire gondolok most? Arra, hogy volt, aki hívott taxit és a látogatás helyet beereszkedet a városba és ott el volt vissza élve ezzel az egyetem vendéglátói szeretettével. Ez sajnos a szervezők moráljára nagyon negatívan hatott, amit ki is fejtetek a végszónál.

Hmm…

Hmm… Miről is írjak? Sajnos elszállt az ihlet mostanában és nem tudok miről írni.

Voltam pálya börzén.  Egy nagyon jó kis rendezvény, amit a 7 – 8 és 11 – 12 es diákoknak szerveznek a medence pszihológusai és pedagógusai. Egy olyan rendezvény ahol képet kaphat az ember arról, hogy mi leszek, ha nagy leszek? Kérdésre tudják arra is a választ, hogy mit csinál az, ami akarok lenni. Ez sokszor pozitívan érint, embereket van, amikor negatívan. Ez személyfüggő, hogy kit hogyan érint. Vagy mégsem?

Az én első meglátásom az volt, hogy azon személyek, akik el voltak hívva nem mind előadó tehetségek, pl. a meghívott műépítész halkan beszélt, ami még nem is lett volna baj, mert ráfogtuk a zajra, de mikor becsuktuk az ablakot és csend volt a terembe akkor ő halkabban kezdet el beszélni. Mondjuk egy műépítész nem előadó vagy nem az a dolga, hogy most előadásokat tartson, szóval el lehet neki nézni. Vagy mégsem, mindenki döntse el maga. A másik, ami hát nekem nagyon nem tetszett és ez nem a szervezők hibája az a médiás, aki a tavaly volt meghívva, tudom, hogy nem aktuális, de azért elmondom. A lényeg az volt, hogy az, aki beszélt a kommunikációs szakról valamint az egyetemről kiemelte, hogy meg tanítanak előadni és beszélni. Ő pont lógot az ilyen órákról, mert előadni aaazt nem tudott…

Az én véleményem szerint kell egy ilyen rendezvény a gyergyói medencébe és mindenképpen segít abban, hogy könnyebben tudj válaszolni: Mi leszek, ha nagy leszek? Én űrhajós. 🙂

Filologus gondolkodás

Jó kis sztori:))

Egy tanár kért egy másik humán szakos tanárnőtől egy névsort. A tanárnő nagyon szorgosan kézzel összeírta a neveket és vitte, hogy adja át a tanárnak. A tanár mivel számítógépen szerette volna összesíteni a neveket meg kérte a tanárnőt, hogy adja oda neki digitálisan. A tanárnő pár óra múlva érkezet a lista nyomtatott változatával.

Akinek nem esett le a tanárnőnek a lista nyomtatott változata volt a digitális formátum, igazából a digitális formátum az .doc -ban van.

Székely zászló őre

“Székely zászlót tűzött ki a szovátai polgármesteri hivatalra egy helybéli, majd – hogy senki ne nyúlhasson hozzá – fejszével állt őrséget előtte. Megfenyegetett minden arra járót, hogy kettévágja, ha a lobogóhoz mer nyúlni.” forrás szekelyhon.ro .

Rég nem írtam, de sajnos nem volt semmi ötletem sem ihletem, hogy írjak. Azonban valahogy meg fogott ez a hír és elgondolkodtatott. Először is, ha tovább olvassuk, a cikket kiderül, hogy az embert veszélyesnek mondják és büntető jogi eljárás indul ellene, méghozzá azért mert kihelyezett egy jelképet egy olyan helyre ahol a helyet kéne, kapjon. Szerintem dicséretes dolog az, hogy valaki veszi a bátorságot és meg teszi ezt, most attól függetlenül, hogy miért, de meg teszi.  Az irónia benne pedig, hogy székelyesen teszi “fészit” a kézbe és “kettéhasítalak, ha közelebb jössz taa”

Amit ki szeretnék hozni az egészből, hogy Gyergyóban úgy érzem nincs ilyen gond, ha valaki kiteszi a székely zászlót, ami egy másik pozitívuma a városunknak, hogy mindenki az lehet, ami akar.  Az érdekes inkább az, hogy nálunk miért nincs az, hogy valaki ki áll és azt mondja: nekem fontos a város és cserébe nem dobom el a szemetet. Minden tavasz elején és ősszel általában van egy szemét szedő akció, ennek az esztétikai látványa tart két hónapot és azzal annyi. Nálunk sajnos nincs olyan, mint Angliába, hogy jön a porszívó és felszívja a mocskot. A városba csak mi vagyunk, az emberek és  rajtunk áll a város szépsége. Nah de azt akartam kihozni az egészből, hogy ez az ember tett valamit, azért ami nem tetszik és mi is tehetünk, azért ami nem tetszik. Valószínűleg ha másnak is tetszik az ötlet, akkor csatlakozik hozzánk és akkor már könnyebb lesz vinni a terhet. Merj tenni, hogy nyerni tudj!

Diáktanács, mi ez vagy mi nem?

Nemrég hallottam egy történetről egy brassói középiskolában. Így hangzik:

“Csütörtökön, március 11-én a Zajzoni Rab István Középiskola egyik tanára alaptalanul kitámadta a diáktanácsot, mert a folyósón levő tűzvédelmi irányító jelek egyike össze volt “piszkolva”. A tanár felháborodott a diáktanács ellen, és a következőket állította ” A Diáktanács egy olyan intézménynek bizonyul, amely nem képes a becsületes és komoly diákok érdekeit képviselni és csak a diákok jogait, és nem a felelősségeit is hangoztatja.” Ez az illető az igazgató úrtól kérte, hogy a diáktanács oldja meg az ügyet, és ha 2 héten belül nem sikerül megoldani a helyzetet felfüggeszteni véglegesen a diáktanács működését. Természetesen az illető kérvényét az igazgató úr támogatta és aláírta.
Amennyiben a diáktanács ismeri az iskola belsőrend szabályzatát, a diáktanácsnak a tevékenységi köre nem a rendőrködés, hanem a rendezvényszervezés és érdekképviselet. Csak a belsőrend szabályzatában azt írja, hogy ilyen esetben a szolgálatos tanár és szolgálatos tanuló feladata az iskolát felügyelni semmiképpen a diáktanácsé.
A diáktanács úgy gondolta, hogy nem igazságos, ami történik és ő is panasz kérvényt írt az igazgatónak.”

Sokan kérdezik, hogy mit csinál a diáktanács, vagy mi is az diáktanács. Van, aki úgy képzeli el, hogy diákok tanácskoznak, van, aki a tevékenységük  rendezvényszervezésben merül ki. lassan három éve, hogy diáktanáccsal kapcsolatban vagyok és elmondhatom, hogy a diáktanács nem diákok tanácskozása csupán és nem csak rendezvényeket szervez. A diáktanács egy érdekvédelmi szervezet első sorban, akik a diákok jogait képviselik a tanárok előtt. A rendezvényszervezés csak mellékes dologként jön, be úgy gondolom. Nah de mit is akarok ebből ki hozni? Azt, hogy a diáktanács tevékenységéhez nem tartozik hozzá nagyon a rendőrségi munka, ahogy a fentiekben említik.

De mi az oka és miért is kérik a diáktanács segítséget? Nem, nem azért, mert ők ismerik a tettest, vagy mint a filmeken nyomoznak, és ki derítik, a válasz egyszerű és ezért is említésre méltó. A válasz abban rejlik, hogy minden ember utál valamit, mert rossz emlékek fűzik ahhoz a dologhoz, vagy csak egyszerűen irigyek rá. Esetünkben a tanár irigységből tette azt, amit tett. Mivel jó tudni, hogy ez a diáktanács egy feltörekvő szervezet, ami elég jól halad föl fele. A tanár pedig keresztbe akar nekik tenni azzal, hogy ilyen hülye kihívások elé állítja a diáktanácsot és ráadásul ultimátumot is adva nekik.  Most gondolkozzon el az ember, ha egy tanár ilyenre képes azért, hogy meg gátolja a haladást, akkor miért lett tanár és hol van belőle a pedagógiai érzék? A tanár azért lett tanár, hogy példát mutatva abból a diákok feltörjenek és sikeresek legyenek.

Sajnos a tanár szemszögét nem ismerem, ezért nem tudok konkrét következtetést levonni azzal kapcsolatban, hogy ténylegesen komolyan gondolta ezt vagy csak unatkozott két szünet közt s ki találta. Ha az eset mégis igaz sajnálom, hogy az igazgató támogatja ebben és nem pedig elmagyarázza a kollégájának, hogy a diáktanács nem ezért van. Akkor már miért nem szervezik meg a nyomozó kört és olvasnak krimit és néznek Poiret filmeket…

Maszkito avagy salamonos kultura

Hogy is fogjak neki? Talán ott kezdem, hogy voltam Ma Színházba. A Pesti mese című előadáson mit iskolánk színjátszó köre adott elő. Nem vagyok nagy kritikus vagy komolyan hozzá értő valaki. Elmondom én, hogyan éreztem magam és mi a véleményem az egészről. Először is az előadás 1 lej volt, ami akárhogy nézzük nem sok, azért amit kaptunk. Mikor beléptem a színház előterébe akkor két színész fogadott egy – egy kalappal, amibe kellet tenni az adományokat. Várakozás közben a színészek lézengtek és pletykáltak a színdarabbal kapcsolatban megteremtve a XX. századi eleji pesti hangulatot. Az előadás alatt jeleneteket elsötétülés váltogatta, mint a filmeken. A terem zsúfoltig tele volt, tehát volt, akinek bizonyítsanak a mi kis színjátszóink. Az előadásban nem kevés humor volt jelen, amit a közönség díjazott is nevetéssel majd az előadás végén tapssal… VASS tapssal.

Számomra nagy élmény volt látni őket és büszke vagyok rájuk, hisz a mi iskolánk diákjai azok, akik ezt véghezvitték és úgy gondolom nemcsak az iskola hírnevét növelik ezzel, hanem az egész városét. És ezért szeretek ebben a városban lakni, hogy bár kevés ember van, de vannak, akik akarnak tenni és meg mutatni másoknak, hogy igenis lehet. Nem hiszem azt, hogy mindenki, aki ma ott előttem ált színészi tehetség lenne, vagy azzal születet volna, de felálltak és meg mutatták, hogy igenis képesek rá és véghez tudják vinni azt, amit, szeretnek és akarnak.

Tehát én csak annyit mondok, hogy így tovább nekik és róluk is példát lehet venni azoknak, akik félnek meg valósítani azt, amit szeretnének.

Reklámok